Ahhoz, hogy bármely Magyarországon kiállított okirat külföldön felhasználható legyen, a magyar hatóságok felülhitelesítésére van szükség (ettől függetlenül célszerű a konkrét ügyben eljáró külföldi ügyintézőtől is erre vonatkozó tájékoztatást kérni). Az okiratok annak alapján, hogy mely állam hatóságai előtt kívánják őket felhasználni, két csoportba sorolhatóak, így különbséget kell tenni az Apostille tanúsítvánnyal és a “klasszikus” felülhitelesítéssel […] Tovább

A hiteles fordítás olyan fordítás, amelyet erre illetékes személy látott el annak igazolásával, hogy a fordítás szöveghűen és teljes egészében megfelel idegen nyelvű eredetijének. Ezt az igazolást hitelesítő megjegyzésnek vagy hitelesítő formulának nevezik. Noha ilyen jellegű megjegyzés minden fordításnál lehetséges, többnyire csak olyan iratokon található, amelyeket hatóság állít ki, vagy annak nyújtanak be, és jogok […] Tovább

Jogi értelemben véve minden írásjelekben megtestesült gondolatnyilvánítás okiratnak tekintendő. Közokiratnak nevezzük azokat a dokumentumokat, amelyeket valamilyen hatóság saját illetékességi körén belül egy bizonyos előírt formában foglal írásba. Magánszemélyek által írt okiratnak, vagy magánokiratnak tekintendő minden más dokumentum, amelyet írásban rögzítettek. Az okiratokat kiállítójuk minden esetben aláírta. Közokiratok: bírósági iratok, ítéletek, végzések, anyakönyvi jegyzőkönyvek és szerződések, […] Tovább